Fenntarthatóság a tervezésben: a felhasznált anyagok újragondolása

Évtizedek óta olyan zárt ciklusú folyamatokat alkalmazunk, amelyek visszaforgatják az anyaghulladékból létrehozott darálékot a termelésünkbe és lehetővé teszik a maradékhő belső felhasználását. Kiemelkedő haladást értünk el a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia részarányának növelésében is. A szén-dioxid-semleges termékkínálathoz vezető utunk következő mérföldköveként minden esetben csökkentjük a termékek szénlábnyomát (PCF/„bölcsőtől a kapuig”-megközelítés), ahol arra reális lehetőség kínálkozik.

Végső soron az határozza meg, hogy termékünk mennyire fenntartható a „bölcsőtől a sírig” tartó teljes életciklusa során, hogy a végfelhasználó hogyan használja a terméket, és mi történik a termékkel az élettartama végén.

Rendelkezünk a megfelelő szakértelemmel és tudással, amelyek segítségével képesek vagyunk megtalálni a lehető legfenntarthatóbb anyagokat termékeihez. Forduljon hozzánk, és segítünk megtalálni a megfelelő megoldásokat az Ön számára szükséges ipari alkalmazásokhoz.

A műanyag alapanyagok kinyeréséhez és előállításához szükséges energia mennyisége és a keletkező kibocsátás (CO2-egyenérték) számos tényezőtől függ. Ezért minden hőre lágyuló műanyagnak, amelyet megvásárolunk és amellyel dolgozunk, már azelőtt eltérő szénlábnyoma van, hogy további energiát használnánk fel arra, hogy termékeinkké alakítsuk.

Az általunk általánosan használt hőre lágyuló nyersanyagok a következőek:

• Poliamid 6.6 (PA66, más néven nejlon)
• Polipropilén (PP)
• Polietilén (PE)
• Polioximetilén (POM, más néven acetál)
• Poli(éter-éter-keton) (PEEK)

Tudta?  A polipropilén (PP) kilogrammonkénti CO2-kibocsátása körülbelül 33%-a a nejlon kilogrammonkénti kibocsátásának (PA66). Ez a vegyületek előállításához szükséges eltérő folyamatoknak és energiamennyiségnek köszönhető.

A nyersanyag meglévő tulajdonságait az adalékanyagok tovább módosítják (pl. megnövelt szilárdság, hőállóság, UV-állóság, vegyszerállóság stb.). Ezeknek az adalékanyagoknak a CO2-egyenértékben kifejezett szénlábnyoma a nettó kibocsátási mérleget is befolyásolja.

Ezenkívül a különféle polimerek keverékei, mint például a PP és PA, könnyebb termékeket eredményeznek, ami segíthet abban, hogy a járművekben üzemanyag-megtakarítást érjünk el, ugyanakkor ezeket az anyagokat nehezebb gazdaságosan visszajuttatni a körforgásos modellbe, mint a hagyományosabb adalékanyagokkal ellátott, tiszta hőre lágyuló műanyagokat, például a PP-t.

Már jelenleg is kínálunk bioalapú alapanyagokból készült, válogatott termékeket. Ezek részben vagy egészben megújuló szerves erőforrásokból, nem pedig véges fosszilis forrásokból származó műanyagok.

Ilyen például a PA11 vagy a PA6.10, amelyek ricinusolajból származnak. A PA11 nagyon erős, könnyű és rugalmas anyag, amely ellenáll az öregedésnek. Ez különösen alkalmassá teszi hosszú távú kültéri, például napenergiaparkokban történő felhasználásra.

A bioalapú műanyagokat általában CO2-semlegesnek tekintik abban az értelemben, hogy az adott növény annyi CO2-t nyel el élettartama során, amennyit a műanyag az élettartama végén bekövetkező ártalmatlanításakor kibocsát. Következésképpen mi világszerte együttműködünk a vásárlókkal és a beszállítókkal, hogy próbának vessük alá az alternatív szerves forrásból, például kukoricakeményítőből vagy újrahasznosított növényi olajból származó polimereket.

Egyre növekszik az érdeklődés a műanyag erőforrások körforgásos gazdasági modelljei iránt, és egyre több segítséget nyújtunk vásárlóinknak abban, hogy növeljék az újrahasznosított anyagok mennyiségét alkatrészeikben.

A posztindusztriális újrahasznosított anyagok (PIR) – például vásárlóinktól származó elavult anyagok vagy a fogyasztóktól származó újrahasznosított anyagok (PCR) – vagy például az óceánból visszanyert műanyag anyagkeverékben történő felhasználása számos kihívással jár, de az ezekből a projektekből nyert tudás felbecsülhetetlen értékű számunkra, és elősegíti a fenntarthatóbb műanyagtermékekre való átállást.

Bizonyos, hogy a megfelelően megtervezett anyagok újrafelhasználása kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint az új anyagok fosszilis tüzelőanyagból történő előállítása.